Az előző részben arról olvashattatok, mi az a 10 ok, amiért imádok szingli lenni (KATT, ha kíváncsi vagy). Arra gondoltam, összegyűjtöm az általam tapasztalt árnyoldalait is az egyedüllétnek. Menet közben kiderült, sokkal nehezebb 10 negatívumot összegyűjteni. Mivel az évek alatt a legtöbb problémát megtanultam egyedül megoldani, a férfiak által nyújtott funkciókat csak kényelmi szempontok miatt hiányolom az életemből.

1. Nincs saját bejáratú ezermesterem

Ha ki kell cserélni egy villanykörtét, be kell ütni egy szöget, össze kell csavarozni egy bútort, vagy addig kell kalapálni a zárat, míg az végül bekattan a helyére, akkor csak magamra számíthatok. Ilyen dolgok miatt azért nem mindig hívok szerelőt, viszont remek szerszámkészletet gyűjtöttem már össze a háztartásban felmerülő problémáknak köszönhetően.

2. Egyedül kell felcipelni a bevásárlást

Ezt a részt de utálom! És mindig megfogadom, hogy csak annyi dolgot veszek, amennyit kényelmesen haza tudok vinni, de persze többnyire két telepakolt ikeás szatyor a vége, meg egy bedurrant gerincsérv.

3. Nekem kell levinni a szemetet. Mindig!

Mert még ha felváltva kéne... De nem, 10/10 rám vár az az undorító zsák, ami mindig pont olyankor telik meg, amikor egyébként is sok holmival kell elhagynom a lakást, így nagyjából valahol a 8. polip csápomra tudom felakasztani, míg elküzdöm magam egy bőrönddel, két táskával, meg három szatyorral a kukákig.

4. A környezetem sopánkodik a szingliségem miatt

Ennek a témának egy komplett posztot áldoztam a blogon korábban, aminek továbbra is minden szavával azonosulni tudok. Így egyszerűen csak belinkelem nektek, hogy miért is olyan baromi idegesítő, amikor helyetted akarják eldönteni, mi lenne neked a jó. Ha elolvasnád, katt ide: 'Emberek! Miért nem lehetek nyugodtan szingli?'.

5. Létrára kell másznom, ha valamit el szeretnék érni

Pontosabban sámlira/székre létra híján. Bár legalább egy fellépőt már nagyon illene beszereznem, mert a hiánya viszonylag gyakran felüti a fejét. Nem vagyok túl alacsony, de azért a szekrény tetejét nem feltétlenül érem el még lábujjhegyen sem, az a hely viszont magas kihasználtsági faktort kap egy garzonban, így nem tudok lemondani róla.

6. Ha valamit lent hagyok, nem dobják utánam a galériára

Az egyik legrosszabb dolog, amikor a pihe-puha ágyba bevackolva jut eszembe, hogy lent hagytam:
- a telefontöltőm
- az ajakápolóm
- a kézkrémem
- a zoknim!
- zsepit a legnagyobb arcüreggyulladás közepette, amikor örülök, hogy egyszer is sikerült eljutni az emeletre. Ugrasztható pasi híján egy robotkarral is beérném mondjuk.

7. Nincs kivel kimozdulni

Oké, ez nyilván nagyon lesarkított állítás így, hiszen mire valók a barátok? Itt inkább arra gondolok, amikor este spontán kedvem támad étterembe menni, vagy hétvégén kirándulnék egyet, de ezek többnyire szervezést igényelnek, hogy a másik fél számára is működőképes legyen. Szerencsére se spontán, se kimozdulós nem vagyok túlzottan, így ez a probléma csak szökőévente egyszer merül fel de akkor bosszantó.

8. Néha jó lenne hozzábújni valakihez

Leszögezném, hogy nagyon ritkán érzem magam magányosnak, és őszintén szólva kb. ugyanennyiszer egy párkapcsolatban is képes vagyok rá, szóval nem mondanám azt, hogy ennek az érzésnek konkrétan a szingliséghez van köze. Ilyenkor viszont nincs ott egy váll, amihez hozzá lehetne bújni egy magányosabb estén, ami a párban élőknek megadatott.

9. Gyerek szempontjából kilátástalan az életem

Az én koromban - bármilyen hihetetlen ez még számomra is - néha a tudatalatti mélyéről felszínre szöknek a családalapítással kapcsolatos gondolatok. Ezeket párkapcsolat híján kénytelen vagyok ilyenkor elhessegetni. De őszintén szólva egyelőre sokkal inkább vannak túlsúlyban a szingliség mellett szóló érvek, mint a gyerek iránti vágyam. Szóval azért ne képzeljétek, hogy esténként a sarokban sírok azt mantrázva, hogy "gyereket akarok".

10. Anyagilag sokkal nehezebb egyedül, mint párban

Egyedül fizetem a lakbért, a számlákat, és egyedül kell félretennem autóra, lakásra, utazásra. Egyedül kell megteremtenem tehát mindent, ami fiatal nőként nem mindig olyan egyszerű. Alapvetően nem panaszkodhatok, de ha jobban belegondolunk, akár kétszer ennyiből is gazdálkodhat egy pár, és a költségek is arányosabban oszlanak meg (jó esetben persze...). Kárpótlásul viszont csak egy éhes szájat kell etetni, amire így azért néha hajlandó vagyok többet áldozni.

- Orsi

Összességében elmondható rólam, hogy imádok szingli lenni. Az eddigi felnőtt életem szinte egészére igaz az, hogy nem is akartam ezen változtatni, de 1-2 alkalommal az élet azért közbeszólt. Most, hogy ismét ebben az állapotban lubickolok, a rózsaszín felhők tetején ücsörögve ölemben a laptopommal összegyűjtöttem a 10 fő érvet, ami miatt imádok szinglinek lenni!

1. Kényelmesen elférek az ágyon

Talán ezt imádom mind közül a legjobban. Én nem vagyok összebújva alvós típus, és kifejezetten utálom, ha megzavarják az álmom (na jó, a macskámnak mindig elnézem...). Ha egyedül töltöm az éjszakát, garantáltan nem bökdös, nem akar átölelni, nem jön át az én oldalamra, és a legjobb: nem horkol mellettem senki!

2. Nem kell szőrtelenítenem

Na jó, ez csak a téli hónapokra igaz, nyáron azért nem mászkálok szőrös lábbal az utcán. De tudjátok mit? Ez a szőr téma napjainkban legalább olyan szélsőséges nézeteket alakít ki a társadalomban, mint a vallás vagy a politika. Én viszont most bevallom, ha ciki, ha nem, télen a nadrág alá nem mindig van kedvem gyantázni vagy két naponta borotválni, pláne, hogy a kutya se látja. Ha wellnessezni megyek, akkor ez szintén megdől, de nagy általánosságban igyekszem kihasználni ezt a pozitív oldalát a szingliségnek.

3. Azt nézhetek a TV-ben, amit csak akarok

Vagy a számítógépen, mivel a tévém kb. másfél éve nem volt bekapcsolva. Viszont nem kell kompromisszumot kötni, és olyan filmet/sorozatot rakhatok be esténként, amilyet csak akarok, és nem kell végigszenvednem valamit, amihez az ég világon semmi kedvem nincs.

4. Nem szól hozzám otthon senki

Ez egy antiszociális ember számára megváltás egy olyan nap után, mikor ki kellett tennie a lábát a lakásból nap közben. Munka, suli, vagy más egyéb programok után kifejezetten üdítő tud lenni a négy fal között uralkodó csend és béke.

5. Nem pakolja el a dolgaim a lakásban senki

Így aztán csak magamat hibáztathatom, ha mégis eltűnik valami. A világ egyik legfeleslegesebb tevékenysége a lakásban eltűnő holmik keresgélése, és ha ezzel valaki más miatt kell az időnket tölteni, az különösen bosszantó.

6. Mindig szabad a fürdőszoba

És ráadásul a pipere cuccaim számára is sokkal több hely áll rendelkezésre, ami egy parányi fürdő esetén igen jól tud jönni. Reggel is van idő nyugodtan készülődni, és este is addig tollászkodhatok, ameddig csak kedvem tartja. Ha valaki ismert már olyan férfit, aki hiúságban bármelyik nőt lepipálta volna, tudja miről beszélek...

7. Nem eszik ki a kaját a hűtőből

Amikor hazaesem nap végén és nincs kedvem főzni, megváltás tud lenni a tegnapi maradék, amit nem evett meg senki. Desszertként pedig a gondosan bevásárolt pudingok és túró rudik is ott pislognak a polcon, mert senki nincs, aki felzabálná őket, mert azt hiszi, hogy az neki lett véve, és te amúgy is olyan cuki vagy, hogy az utolsót szívesen neki adnád.

8. Nincsenek felesleges drámák az életemben

Egyébként sem vagyok egy nagy drama queen, de lássuk be, egy párkapcsolatban előfordulhatnak összezördülések, sokszor feleslegesen. Én ilyenkor, szingliként értékelem csak igazán, ha nincs az ember életében senki, aki felkavarná az energiáit. Különösen igaz ez akkor, amikor a környezetemből is csak a negatív példák és történetek találnak meg - ilyenkor főként hálát adok az égnek, amiért nekem csak saját magamat kell elviselnem napról napra.

9. Nem kell beszámolnom senkinek semmiről

Nem tartozom elszámolással, magyarázattal, de még csak azt sem kérdezik meg, hogy hogy telt a napom. Szerencsére sose volt féltékeny partnerem, de még ilyenkor is idegölő tud lenni, ha valaki megkérdezi, hogy mit csináltál aznap, és tételes felsorolást vár óra-percre pontosan. De azt se látja senki, ha épp nincs jó kedvem, és nem próbálja kiszedni belőlem ennek okát egészen addig, míg tovább ront a helyzeten.

10. Bármit felvehetek otthonra

Ha egész hétvégén ugyanabban a pizsamában akarok fetrengeni, vagy a legócskább lyukas (de irtó kényelmes és eszmei értékkel bíró) melegítő gatyámat veszem fel karácsonyi mintás szőrös zoknival és kikopott mintájú pólóval, amit tetézek egy kb. 40 éves puncsszínű pulóverrel, azért sem fog beszólni senki, és még csak libidógyilkosnak sem lehet nevezni.

Ti mivel egészítenétek ki a listát?

- Orsi

Az elmúlt négy évben (nyugi, politika mentes lesz a sztori) számtalan férfi fordult meg körülöttem, és ezt most nem dicsekvésnek szánom - sőt. Néha inkább már zavaró a jelenlétük, de állítólag az kisugárzásommal sikerül bevonzani őket. A körforgás folyamatos, ha egy kikerül a képből, jön helyette egy (vagy több) másik. Őket aztán a könnyebb azonosíthatóság kedvéért egy hozzájuk fűződő történetből alkotott jelzővel jegyezzük be a névjegyzékbe a barátnőkkel, így ha sztori van, mindenki tudja, kiről beszélünk.

Persze olyan is van, mikor szándékosan kísértem a sorsot, és Tinderen randalírozok pár hétig, mígnem aztán besokallok tőle, és letörlöm az appot a fenébe hónapokra. De ezekben a hetekben azért rám bukkannak néhányan, és egy-kettővel tart is a beszélgetés valameddig. Később persze kifullad, de a Facebook ismeretség vagy az Insta követés megmarad, így nyitott marad a Don Juanok könyve.

A nagy Ő-re vágysz? Ismerkedj meg velem, és egy éven belül garantáltan rád talál!

Túlzás nélkül állíthatom, hogy az elmúlt években körülöttem legyeskedő férfiak több mint 90%-ának szerencsét hoztam a magánéletében. És itt nem csak azokat kell érteni, akikkel volt köztünk bármilyen fizikai kapcsolat, sőt, a legtöbbjükkel még csak egy ártatlan randevúig sem jutottam el. Azokat, akik képesek voltak rávenni, hogy kibújjak a biztonságot nyújtó digitális kijelzők mögül, egy kezemen meg tudom számolni. Az ideig-óráig tartó chateléseket, és az interneten köttetett haverságokat kétszámjegyűre becslem, de pontos adataim nincsenek.

Azt viszont pontosan tudom, hogy egy kivétellel (update: 2 van, a második épp a poszt írása közben írt rám) mindenkinek komoly párkapcsolata lett azután, hogy kontaktba került velem. Viszonylag sok házasság, és jó pár gyerek is született ezekből a kapcsolatokból. 

A barátnőim az üzleti potenciált is meglátták már ebben, és rendszeresen heccelnek is: szerintük, ezért a szolgáltatásért pénzt kellene kérnem, főleg, mivel olyan profi szintre fejlesztettem, hogy elég velem rövid ideig chatelni ahhoz, hogy rá pár hétre bekopogtasson a nagy Ő az ajtón. Ilyenkor pedig már a lánykérés időpontjára szoktunk fogadásokat kötni.

"Te is lehettél volna!"

Ez a mondat egyetlen egyszer fájt, egy olyan embertől, akinél igenis szerettem volna én lenni. Azóta immunissá váltam rá. Bár mai napig nem értem, miért van ez, de kifejezetten sokan érzik úgy, hogy ezt az orrom alá kell dörgölniük, miután én kihátráltam, és ők szinte azonnal becsajoztak. A válaszom mindig csak annyi, hogy nem véletlenül nem én lettem. Nem akartam én lenni, így átadtam a lehetőséget, amit a következő delikvens minden egyes alkalommal meg is ragadott.

A kérdés már csak az, vajon hány évig tart ez az átok, vagy milyen módon lehet továbbadni a következő szerencsésnek...

Még az ünnepek előtt érkezett meg hozzám az Essence Into The Snow Glow trendkiadásának néhány darabja, amiket már akkor frissen be is vetettem, viszont csak most jutottam el odáig, hogy részletesebb véleménnyel álljak elő velük kapcsolatban. Ennek az a nagyon egyszerű oka van, hogy karácsony óta mindössze pár alkalommal viseltem sminket, akkor is minimálisat, és többnyire a jegyzeteim felett gubbasztottam a vizsgaidőszakban.

Essence Into The Snow Glow Face & Eye paletta

Ha mégis sminkelnem kellett az elmúlt egy hónapban, csak és kizárólag az Essence Into The Snow Glow Face & Eye palettát használtam, ami szerintem lenyűgözőre sikeredett. A palettában 14 szemhéjpúder, 4 pirosító és 6 highlighter található, így kicsinek és kompaktnak semmiképp sem mondanám, egy viszonylag nagy termékről beszélünk. A teteje mágnessel záródik és két irányba, könyv-szerűen nyitható, így elég csak arról az oldalról felhajtani a tetőt, amelyiket épp használni szeretnénk. Amit hiányolok belőle, az a tükör, szerintem az egyik fedél kaphatott volna a belső oldalára egyet ezért a 3399 Ft-os árért.

Lentről fel: Bare, Nude, Dusty Rose, Velvet, Twilight, Fire, Bear

Méretéből adódóan utazáshoz nem feltétlenül tudom ajánlani (bár két felső közt remekül meglapul a bőröndben), otthoni sminkeléshez szerintem nagyon jól kihasználható. A szemhéjpúderek között főként fényes és csillámos árnyalatok kaptak helyet, de a három alapszín (nude satírozó szín, szürkésbarna, fekete) matt, így egy gyors hétköznapi smink is összedobható vele. Ezt aztán fokozhatjuk a gyönyörű metál finishű szemhéjpúderekkel, amik közt találhatunk szintén visszafogottabbakat, de néhány élénkebb színt is. Az én személyes kedvencem a Cloud nevű fényes mohazöld.

Lentről fel: Fair, Retro, Blossom, Pine Tree, Chocolte, Cloud, Night

A pigmentáltságot tekintve azért ne várjunk high-end minőséget, de én nem találok rajta fogást, hiába is keresek. Ecsettel is nagyon szépen eldolgozhatóak a színek, a matt árnyalatok is pigmentáltak, a fényesek pedig ujjal felütögetve hozzák a legszebb eredményt. A textúrájával sincs probléma, én nem tapasztaltam, hogy leperegne a szemem alá, vagy akár felvitel közben nagyon porolna.

Lentről fel: Pink Wink, Morning Sun, Rosy, Dawn

A highlighterek közül számomra a színesek nem túl kihasználhatóak, de még így is van 4 olyan árnyalat, amikhez szívesen nyúlok, és az eredmény is szuper. Építhetőek, szóval a hétköznapokon is megállják a helyüket, de egészen intenzívvé is felturbózhatóak. A pirosítók közt 3 matt és 1 fényes szín van, és ezek viszont annyira intenzívek, hogy könnyű velük túlzásba esni. Nem rajongok a fényes pirosítókért, a Morning Sun árnyalat valamiért még is belopta magát a szívembe.

Lentről fel: Ice, Ice Baby, Diamond, Freeze, Light Chaser, Fairy, Glistening

Essence Into The Snow Glow Pirosító & Highlighter ecset

A magas pigmentáltság miatt nekem nem vált be a paletta pirosítóihoz a kollekcióban található pirosító-highlighter ecset. Bár hihetetlenül jó minőségű és puha, egy picit tömzsi, így szerintem túl sok színt vesz fel, amit aztán nem olyan egyszerű egyenletesen eldolgozni vele. A highlighterhez viszont tökéletes választás lehet, és az ecsetkollekciónk ékévé válhat a különleges kristályos nyelével, főként mivel mindössze 1099 Ft az ajánlott fogyasztói ára.

Az Essence Into The Snow Glow trendkiadásra az Auchan üzletekben csaphattok le, és ha engem kérdeztek, mindenképp hozzatok magatokkal egy ilyen palettát!

- Orsi