Én amolyan sarus lány vagyok... Az a típus, aki alig várja, hogy lekerüljön a lábáról a zárt cipő, és felvehesse a hajszálvékony pántos, pár milliméteres talpú kis szandiját. Nincs is annál jobb érzés a lábujjaimnak, mikor végre fellélegezhetnek egy hosszú téli börtön után. 

Idén nagyon soká jött el az első sarus nap. Hosszú volt ez a tél, én meg túlzottan félek a felfázástól, így 20 fok alatt nem szívesen veszek ilyen nyitott lábbeliket. Már jócskán május volt, mikor először rá mertem szánni magam. Most pedig elpakoltam a téli lábbeliket, és elővettem az összes sarumat, majd szomorúan konstatáltam, hogy némelyikük már igencsak a végét járja. Talán csak azért tettem el őket tavaly ősszel, mert sajnáltam volna őket kidobni. Amúgy ez egy borzalmas tulajdonság, hogy ennyire tudok tárgyakhoz ragaszkodni.

Ennek apropóján tehát megérett a gondolat: sarukat kell vennem. Nem mondom, hogy azonnal elindultam bevásárló körútra, de úgy voltam vele, hogyha szembejön egy kihagyhatatlan lehetőség, élni fogok vele. Nem sokat kellett erre várnom, talán két napot... 😅

Pár napja Szolnokon nézelődtünk Anyukámmal (hozzájuk ez a nagyváros van legközelebb, ha az ember lánya shoppingolásra adná a fejét), és betértünk egy Deichmann-ba. Régen nagyon szerettük ezt a cipőboltot, sosem tudtunk úgy kijönni, hogy ne vettünk volna legalább egy pár lábravalót, de aztán néhány éve ez megváltozott, és fél órás kóválygás után sem találunk olyat, amiért jó szívvel adnánk pénzt.

Imádom a színét!

Na de most... Úgy tűnik, összekapta magát a bolt, mert minden második cipőnél elhangzott az "Ú!", "Azta!", "Ezt nézd!", "De jó!", "Hűha!", és "Ez kell!" valamelyike, vagy változatos kombinációja. Nagyon sok szép papucs van most, amiktől eddig idegenkedtem a nyomi lábam miatt. A "mutató" lábujjam konkrétan 1 centivel (igen, lemértem 😅) hosszabb, mint a nagylábujjam. Éppen ezért a Birkenstock szerű papucsokról azt gondoltam, hogy nem nekem valók, hiszen azt normális lábúaknak találták ki, nem nekem, mert az én lábujjam mindenről lelóg. Erről meg még lelógni se tudna, csak visszagörbülne.

De most annyira megtetszettek, hogy úgy döntöttem, itt az ideje felpróbálni egyet. Miközben próbáltam, elsétált mellettem egy lány egy hasonló fazonú, de sokkal jobb színű papuccsal, és nagyon látványosan utána fordultam, kíváncsian fürkészve, hova teszi vissza. 😂 Ezt Anyum is végignézte, meg is beszéltük, hogy milyen jól nézett ki az a másik szín is, mire a csajszi meghallotta, és odaszólt, hogy "és ez csak 3500!". Amit először próbáltam azt hiszem 5 vagy 6 ezer volt, de a többi is, amiket nézegettem előtte.

Itt is látszik, milyen kis nyomi lábam van, össze-vissza állnak a sültszalonna lábujjaim. 🙈

A szép színű papucskából aztán felpróbáltam egy 37-est (ez a méretem), és egy 38-ast, aztán rájöttem, hogy ebből a fazonból erre a lábra a nagyobbat kell választani, ha nem akarok bután kinézni. Szerencsére ez sem túl nagy, végigér benne a lábam, a sarkamnál sincs másfél centi, nem bő a feje.

Csak 38-as, de a fazon miatt ránézésre 42-esnek tűnik. Tény, hogy nem egy finom darab... 😁

Így hát hazajött velem a Deichmann-ból a 38-as papucs a 37-es saru helyett, és még az is lehet, hogy idén nyáron ő lesz az egyik kedvencem, mert elképesztően kényelmesnek tűnik így elsőre, bár az első nagy beavató mászkálás még várat magára.

Na jó, kicsit még ebben is visszahajlanak... Elképesztő amúgy. Nyugtassatok meg, hogy nem csak én vagyok így ezzel!

Ti milyen cipőket szerettek nyáron hordani, mi a kedvenc fazonotok? Szeretitek ezeket a papucsokat? 😊

- Orsi