Az új kedvenc kirándulóhelyem: Szentendre!

19:29


Bármilyen hihetetlen, annyira régen voltam Szentendrén, hogy már nem is emlékeztem belőle semmire. Egészen kicsi gyerek voltam még akkor. Már régóta terveztem, hogy elmegyek, hiszen Budapesttől egy köpésre található, de mindig elmaradt.

A hétvégét nálam töltötte Anyukám, és az ő fejéből pattant ki a kirándulás ötlete. Egész pontosan akkor, mikor a Duna-parton sétálva megjegyeztem, hogy én még soha nem hajókáztam a Dunán. Ez ilyen bakancslistás dolog volt, mindig halogattam, pedig akár a BKV hajóra is felülhettem volna bármikor... 😅

Így aztán kitaláltuk, hogy menjünk el egészen Szentendréig, és nagyon izgatott voltam, mert így két legyet üthettem egy csapásra. Sőt, hármat, de erről majd picit később.

Itt még el sem indult a hajó, de már így is látszik a frizurámon, mennyire fújt a szél... 😅
Vasárnapra időzítettük a kirándulást. A hajó a Vigadó tértől indult, és sikerült majdnem lekésnünk, de végül taxival megoldottuk. Délelőtt az induláskor olyan erős és hideg szél fújt, hogy a hajó nyitott részén képtelenség volt megmaradni, kicsit aggódtam is, hogy így egész nap fázni fogok ebben az outfitben, de mire odaértünk gyönyörű idő lett, és a szél ellenére is jó meleg volt.

Ez a rongyosra szaggatott boyfriend gatyám most debütált, de azt kell mondjam, kiránduláshoz (is) szuper!😀 
Nagyon jó időpontot választottunk a kiránduláshoz, ugyanis nem volt nagy tömeg, aminek kifejezetten örültem. Kényelmesen lehetett sétálgatni, nézelődni, és a vendéglátó helyeken is volt hely. Mivel néha eluralkodik rajtam az antiszociális énem, a tömegtől nagyon tudok ilyenkor irtózni, és az egész napomat képes elrontani az, ha egy kirándulóhelyen heringparty van.

Ebéd az Aranysárkány Vendéglőben
Délben kötött ki a hajó, és mivel mindketten elég éhesek voltunk, ebédelni vezetett az első utunk. Mégpedig az Aranysárkány Vendéglőbe. Aki a gasztroblogomat is követi, láthatta nem régiben a képeket arról, hogy egy réges régi szakácskönyvben látott fotó miatt régi vágyam volt, hogy eljöhessek ide. Komolyan mondom, a napom fénypontja volt! Fantasztikus ez az étterem! Az étlap lenyűgöző, és a felszolgálás is kifogástalan. Azonban az ételekről bővebben az Édesmindegy Gasztroblog hamarosan induló weboldalán fogok írni, mert nagyon hosszú lenne ez a bejegyzés, ha most itt igazán belemerülnék... ☺ Szóval ha kíváncsiak vagytok, hogy miket kóstoltam meg és milyen élményekkel gazdagodtam az Aranysárkányban, akkor érdemes követni a blog Facebook oldalát, és így biztosan nem maradtok le! 😉

Hubay Ház Karácsony Kiállítás és Szalon
Ebéd után elindultunk felfedezni Szentendrét. A kedvencem egyértelműen a Karácsony Kiállítás volt. Mivel szívem mélyén egész évben karácsony van, ez nem is meglepő. Ha figyelemmel kíséritek a blogot, akkor készüljetek rá, hogy szeptember 1-től nálam hivatalosan is elkezdődik az ünnepi készülődés. 😂 A Karácsony Múzeumban már kinéztem jó néhány díszt, ami tökéletesen illeni fog a kis fenyőfámra, így kénytelen leszek rendszeresen visszajárni és szépen apránként beszerezni őket... 🙈

Látjátok a kép bal alsó sarkán az apukát a kisfiával? Utólag vettem észre, hogy rajta vannak ezen a fotón. Nagyon kedves pillanatokat szereztek nekünk, amikor elcsíptünk egy kis apai nevelést mellettük elsétálva. Az alábbi nevelő jellegű mondatok hangzottak el az apuka szájából: "Menjünk már oda mi is Anyához! Olyan ciki, hogy ő a nő, és ő áll sorban a fagyiért, mi pedig itt ülünk a padon..." - bennünk felcsillantotta a reményt, hogy vannak még férfiak, akik férfiakat nevelnek! 😌
Szentendre is azon települések közé tartozik, amik azonnal belopták magukat a szívembe a hangulatukkal. Imádom a macskaköves, szűk kis utcákat, a régi épületeket, a színes homlokzatokat. Egy ilyen helyen sétálgatva mindig úgy érzem, mintha egy másik világba csöppentem volna.

Ezektől a színes esernyőktől és az előző képen látható lámpabúráktól teljesen kész voltam! Annyira helyesek! ❤
A Dumtsa Jenő utcán végig néztük a bazársort, ebéd után jóllakottan csorgattuk a nyálunkat a kenyérlángosra és a grillezett husikra, és még akciós rizling hosszúlépést is kaptam a kedves fröccsös fiútól. 😆 Sétáltunk a Duna-korzón, bejártuk a környező kis utcákat és kinéztünk néhány remek kis éttermet, amiket szívesen kipróbálnánk a jövőben.

Ez az utca (vagy lépcső... 😀) lett a kedvencem Szentendrén. Mennyire szép! 😍
Indulás előtt még beálltunk a kígyózó sorba a Levendula fagyizóhoz, de maximálisan megérte. Mint mindig, most is istenien finom fagylaltokat ettünk, de részletesen erről is az Édesmindegyen olvashattok majd! A fagyival még felsétáltunk a Belgrád székesegyház meseszép parkjába, ezután pedig visszamentünk a kikötőbe a hajóhoz.

A Belgrád székesegyház parkja igazán hangulatos volt, és a templom is az egyik legszebb a városban, már a hajóról kiszúrtam!
Szuper anya-lánya napot töltöttünk tehát Szentendrén, szerintem Anyukám nevében is mondhatom, hogy nagyon jól éreztük magunkat, és már alig várjuk, hogy még jobban felfedezzük ezt a kis ékszerdobozt!



Írjátok meg kommentben, hogy mi az a hely, amit nem szabad kihagyni a következő látogatáskor!

- Orsi

You Might Also Like

0 megjegyzés

Szólj hozzá te is a poszthoz!

A ti kedvenceitek

Kövess Facebookon

Írj nekem!

Név

E-mail *

Üzenet *